2013. július 30., kedd

22. fejezet - A party

Sziasztok!
Így éjjel fél 2-kor megérkeztem és az új rész is. Ehhez pedig új külsőt festett a blognak MissBabe. Ezúton is köszönöm neki!:) Tudom, hogy késtem és vasárnap estére ígértem a frisst. Sajnálom.
Viszont köszönöm az előző részhez érkezett kommenteket és pipákat.:)
Nem beszélnék sokat, mert hulla vagyok.:D
Olvassatok, komizzatok és pipáljatok. Még mindig fel lehet iratkozni a blogra.:D
A következő rész aug. 2-án érkezik és nem fogok vele késni, ígérem!!
U.i.: kíváncsi vagyok, hogy mit gondoltok a design-ról és a fejezetről, úgyhogy kérlek titeket, dobjatok meg egy-két véleménnyel.
DestinyB xx




„Mérges voltam. Megütöttem. De nem tagadom le, mert tudom, megérdemelte.”

Az arcomról nem lehetett levakarni a vigyort, mert már nagyon is vártam a partit. Mindenki meg fog lepődni, főleg Liz és Styles…

--Ariana szemszöge--

Miután Lucas és Harry vitázott egy jót, hogy kinél aludjak, Tom elrendezett mindent. Meggyőzte Lulut, hogy jobb lenne, ha a göndörrel aludnék. Igazság szerint én nem tudtam volna dönteni. Tudom, hogy Lucas közelebb áll hozzám, de Harry-vel most úgymond jóban vagyunk és vele is szívesen beszélgettem volna este. Legjobb barátom bosszúsan, de elfogadta Tom döntését, így Harry és én nyugovóra tértünk a közös szobánkban. Kicsit izgultam, hogy vajon a nagyapja mit fog szólni hozzám. Ezt Styles-nak is szóvá tettem, de ő csak leintett és biztosított róla, hogy kedvelni fog. Nem tudom, hogy miért, de hittem neki.

Reggel elég kómásan keltem, mert az éjszaka átjött hozzánk Liam és két órán keresztül beszélt nekünk arról, hogy mennyire hiányzik neki Danielle. Sajnáltam szegényt és látszott rajta, hogy nincs a legjobb lelki állapotban. Próbáltuk néhány tanáccsal ellátni, de nem hiszem, hogy sokat segítettünk neki.
Miután letusoltam és felöltöztem, kiléptem a fürdőből és Harry még mindig az ágyat nyomta. Talán fel kellene ébresztenem, mert 11 óra van. A reggeliről már lekéstünk, úgyhogy elhatároztam, hogy lemegyek ebédelni. Nem keltettem fel, jobb, ha kipiheni magát a koncert után.
A szálloda éttermében már ott volt Liam, Lucas és Niall. Valamilyen témába nagyon belemerülhettek, mert elég izgatottan magyaráztak egymásnak. Jót mosolyogtam rajtuk és csatlakoztam hozzájuk.
- Sziasztok, fiúk! – ültem le Niall mellé. Négy székes asztalok voltak, tehát már csak ott volt hely. Kórusban köszöntek és folytatták az agyalást, de Lucas inkább velem társalgott.
- Jól aludtál? – kérdezte óvatosan. Mélyet sóhajtottam, mert tudtam, hogy már megint Harry miatt kérdezi. Nem hiszem el, hogy ennyire vigyázni akar rám. Nem vagyok már kisbaba.
- Aha – ezzel véget is ért a beszélgetésünk és hallgattuk, amint Liam éppen valami motorról beszél a szöszinek. Rendeltünk kaját, közben csatlakozott hozzánk Harry és Zayn is. Jól elvoltunk, de a feszültség még tapintható volt Lulu és Styles között. A többiek nem igazán vették észre, hogy ők ketten nem szimpatizálnak egymással, mert folyton hülyéskedtek. Ennek örültem, mert így a hangulat felhőtlen volt. Vagyis nekik, mert én belül rosszul éreztem magam. Viszont, ami a legjobban foglalkoztatott, az Lulu partnerének a kiléte. Amikor ketten voltunk, rákérdeztem és azt mondta, hogy nem mondhatja el. Azt hittem, hogy mindent elmondunk egymásnak. Miért olyan nagy titok? Talán ismerem? Tudom, hogy baromság, de rossz előérzetem van a partival kapcsolatban. Lehet, hogy csak én dramatizálom túl az egészet. Nem baj, már csak pár óra és kiderül minden.
~~~

A kocsiban ülünk, mellettem Niall és Harry. Előttünk pedig Liam valamit nagyon magyaráz Lucasnak, de látom rajta, hogy nem figyel rá. Máshol jár gondolatban.
Tom leparkolt egy kisebb szálloda előtt. Két autóval jöttünk, a másikat a fiúk egyik testőre vezette. Kissé furcsálltam, hogy nincs itt egy rajongó sem, de Liam azt mondta, hogy Harry nagyapja intézte el. Többet nem is kérdezősködtem és kiszálltam Niall után. Minden cuccunkat Miamiban hagytuk, csak Lou hozta a partira kiválasztott ruhákat. Már nagyon vártam, hogy megnézzem, miket válogatott össze. Most nem béreltek ki egy teljes lakosztályt, csupán két szobát. Gondolom külön a fiúknak és külön a lányoknak.
Jól tippeltem, mert Lou, Eleanor és én az egyik szobába, míg a fiúk és Tom a másik szobába mentek be. Amikor Lou elém tárta a ruhát, azt hittem elájulok, annyira szép. 2 órába telt mire mindenki elkészült. Persze a másik szobából már egy fél óra után lehetett hallani a bolondozásokat és nevetéseket.
Miután rendbe tett minket Lou, a srácok már a folyosón vártak minket. Nagyon jólnéztek ki és be kell vallanom, Harry volt a legdögösebb közülük.
- Úristen! Lányok, gyönyörűek vagytok! – bókolt nekünk Louis és egyből Eleanor-hoz ment és egy csókkal bizonyította előbbi mondatát. A többiek helyeslően bólogattak és végigmértek minket, aminek következtében kicsit piros lett az arcom. Harry nem szólt semmit, csak figyelt. Amikor felé néztem, elmosolyodott és a karját nyújtotta felém, amit el is fogadtam. Így indultunk meg a kijárat felé. Hirtelen eszembe jutott, hogy Lucas nincs itt. Hihetetlen, hogy eddig nem vettem észre. Majdnem rákérdeztem, de beugrott, hogy azt mondta, hogy ő majd a partnerével érkezik a partira. Nem is tudom, hogy mi miatt vagyok jobban ideges. Azért, hogy vajon kedvelni fog-e Harry nagyapja vagy azért, hogy ki lehet Lucas bizonyos kísérője? Ezen elég sokáig agyalhattam, mert már azon kaptam magam, hogy ki kell szállni a kocsiból. Harry lépett ki előbb és kedvesen a kezét tartotta elém, hogy segítsen. Talán tényleg változott egy kicsit. Őszintén szólva, az nem lenne jó az én szempontomból, mert akkor jobban megkedvelném.

- Hát itt van az én jóképű unokám! – elmélkedésemből egy mély, öreges hang ébresztett fel. Felénk közeledett és boldogan ölelte meg Harry-t. Nem annyira látszottak rajta az idősödés jelei. A ráncok alig voltak láthatók az arcán, haja is éppen, hogy mondható ősznek. Nagyon szimpatikus volt így első látásra.
- Azért ne túlozz, nagyapa – nevette el magát Harry. Szerénykedni is tud? Ezt az oldalát még nem is láttam. Miután elváltak egymástól, a férfi tekintete rám szegeződött. Styles közelebb húzott magához és egyik kezét a derekamra tette, amit most nem bántam, mert szükségem volt a bátorításra.
- Kit tisztelhetek a gyönyörű ifjú hölgy személyében? – figyelmes. Ez volt az első szó, ami eszembe jutott a kérdése után.
- Nagyapa, ő itt Ariana Baker, a barátnőm. Ariana, ő itt az én egyetlen nagyapám, George Styles – mutatott be minket nagy mosollyal az arcán Harry.
- Nagyon örülök, hogy megismerhetem, Mr. Styles – fogtam vele kezet illedelmesen. Nem kicsit lepett meg, mikor magához húzott egy ölelésre.
- Ugyan már! Tegeződjünk, hiszen még 60 sem vagyok – nevetett, én pedig egy bólintással jeleztem, hogy benne vagyok. A fiúkat és Tom-ot már úgy köszöntötte, mint régi ismerősöket. Ezek szerint nem ez az első alkalom, hogy találkoznak. Végül Lou és Eleanor is megismerkedett George-val. Ahogy elnéztem, mindenkivel nagyon barátságos és nyitott volt, ami megkönnyítette a dolgomat, mert nem vagyok az a barátkozós típus.
- Nekem mennem kell fogadni a többi vendéget is. Érezzétek jól magatokat fiatalok és te is Tom – viccelődött George és már el is tűnt.

- Gyere, igyunk valamit – húzott el a többiektől Harry és egy koktélpult-szerűségnél kötöttünk ki. – Mit kérsz?
- Én nem iszok Harry – válaszoltam óvatosan. Meglepődött kijelentésemen és szólásra nyitotta száját, de pillanatokon belül be is csukta. Talán a miért kérdést tette volna fel, de inkább úgy döntött, nem faggat, amiért nagyon hálás voltam neki. Nem szeretném, ha a hangulatom a mínuszokat súrolná.
- Akkor egy alkoholmentes koktél jöhet? – nézett rám kedvesen. Bólintottam és rendelt kettőt, majd visszafordult felém.
- Te miért nem iszol? – érdeklődve néztem zöld szemeibe, melyek ismét magukkal ragadtak. Elmosolyodott és azonnal válaszolt is.
- Ha én most elkezdenék inni, akkor nem biztos, hogy megálljt tudnék parancsolni magamnak. Tudom, hogy itt vannak a fiúk és nem vagy egyedül, de nem szeretném, ha idegen környezetben lennél, míg én részegen ülök valahol – őszintesége meglepetést okozott. Azt hittem, hogy olyan magyarázattal fog előállni, hogy most nem kér. Be kell ismernem, hogy amit most mondott az nagyon melengette a szívemet. Tudom, hogy ez elég nyálasan hangzott, de ez van. Törődik velem.
- Köszönöm – próbáltam egy mosolyt elővenni. Úgy látszik, hogy sikerült is, mert viszonozta és így előbukkantak gödröcskéi is, amit titokban imádok. Időközben megkaptuk a koktélokat is. Még nem ittam ilyet, de finom volt. Nem túl tömény, kellemes. Kezünkben az italokkal, megindultunk a többiek felé, azonban Harry megtorpant.
- Mi a baj? – fogalmam sincs, hogy mi ütött belé. Csak bámult előre olyan ’eztnemhiszemel’ nézéssel. Próbáltam belőni a szöget, hogy merre néz és akkor megláttam Őt. Vagyis inkább őket?!
Lucas partnere Taylor Swift? Ez meg, hogy a fenében lehetséges? Egyáltalán honnan ismeri? Miért pont ő? Dühös tekintettel ajándékoztam meg, amikor felém pillantott. Tudom már, hogy miért ezt a csajt hozta magával. Azért, mert így keresztbe tehet Harry-nek. Eddig azt hittem, hogy ő az én legjobb barátom, de most hatalmasat csalódtam benne. Nem gondoltam volna, hogy ennyire messze megy egy kis ellenszenv miatt.

- Mi a francot keres itt Taylor? – kérdezte idegesen a mellettem álló fiú. Már nyoma sem volt a hitetlenkedő pillantásának, helyét a harag vette át, ahogy nálam is.
- Szerinted? – kérdeztem gúnyosan, mire felém fordult. – Lucas azért hívta el, hogy neked rossz legyen és ezt mind csak azért, mert nem vagy szimpatikus neki.
Undorodva néztem feléjük, ahogyan egymásra mosolyognak. Harry összehúzta szemöldökét, majd sóhajtott egyet.
- Nem hiszem. Szerintem Taylor valahogy felvette vele a kapcsolatot, mert tönkre akar téged tenni – ez a variáció meg sem fordult eddig a fejemben. Volt benne valami, de én kitartottam amellett, hogy Lucas a hibás.
- Akkor most mi legyen? – kérdeztem tanácstalanul. Egy pillanatra rájuk nézett, majd vissza rám.
- Maradj mellettem, amíg velük beszélünk pár szót. Én félre hívom Lucas-t, te pedig ott maradsz Taylor-ral. Ne foglalkozz a szavaival. Csak bántani akar téged és féltékeny rád, amiért nem ő áll most mellettem. A lényeg, hogy ne törj meg és maradj erős. Világos? – nézett mélyen a szemembe, majd összekulcsolta ujjainkat és megindultunk a ”páros” felé. Vajon miért akarja félrehívni Lucas-t? Meg akarja verni? Nem szép tőlem, de nem bántam volna, ha bemosna neki egyet. Úgy érzem, hogy a mi barátságunknak ezennel vége. Legalábbis a részemről biztosan.

- Sziasztok! – mosolygott negédesen Taylor. Bármennyire is tisztelettudó vagyok, most kedvem támadt leköpni, de azért nem teszem meg. – Biztos te vagy Ariana, Hazz barátnője. Örvendek. Gondolom, nem kell bemutatkoznom.
Eddig azt hittem, hogy Harry a nagyképű, de tévedtem. Taylor még túltesz rajta is. Ideje nekem is beszólnom.
- Igen, én vagyok. Ne aggódj, nem kell bemutatkoznod, hiszen a híres férfiak felének már volt kapcsolata veled. Én is örvendek – egyből lefagyott az arcáról az a visszataszító vigyor és szemei szikrákat szórtak. Lucas értetlen pillantásokkal illetett, míg a mellettem álló srác alig bírta elpalástolni kitörő nevetését. Én pedig csak aranyosan mosolyogtam az előttem álló szőkeségre. Óvatosan végignéztem rajta. Ez a piros-fekete ruha nem sokat takart belőle. Fogalmam sincs, hogy hogy volt ekkora bátorsága megjelenni ebben a ruhában. Prostituált benyomást keltett bennem és a Hófehérke és a hét törpe című mesében a gonosz boszorka szerepére emlékeztetett. Emiatt a felismerés miatt majdnem felkacagtam, de próbáltam tartani magam.
- Beszélhetnénk, Lucas? – nézett jelentőségteljesen Harry az említettre, aki egy sóhajjal jelzett. Ezt nem hiszem el. Harry normálisan kérdezett valamit, erre ilyen lekezelően viselkedik vele. Megváltozott és nem jó irányba. A fiúk elvonultak, én viszont feszülten figyeltem távolodó alakjukat, mert nem akartam balhét. Azonban Taylor tett róla, hogy rá összpontosítsak, mert megszólalt vékony hangján.

- Na, ide figyelj te kis liba – kezdte sziszegő hangon, összeszűkített szemekkel. Próbáltam Harry utasításait követni és valamennyire sikerült is. „Maradj erős.” – visszhangzott fejemben az utolsó mondata. – Harry az enyém és vissza fogom szerezni. Te is tudod, hogy megvan hozzá a tehetségem. Én illek hozzá és nem te. Te csak egy kis szürke kisegér vagy. Tudsz énekelni? Híres vagy? Na, látod. Egyik sem. Nem értem, hogy Hazz mit eszik rajtad. Jaj, már tudom. Minden este teljesíted a kívánságait, ugye? Te kis ribanc – köpte felém a szavakat. Már nem tudtam Harry szavaira gondolni. Leribancozott. Láttam, hogy a fiúk feldúltan felénk tartanak, de ezt nem hagyhattam annyiban. Visszapillantottam Taylor-ra, akinek az arcára egy győztes mosoly ült ki. Nem szarakodtam sokat, ugyanis másodperceken belül csattant a tenyerem a csinos kis pofiján. Gyorsan odaemelte a kezét és félve nézett rám. Megemelte a kezét és ő is pofon akart engem vágni. Ekkorra már a fiúk is ideértek és lefogtak minket.
- Normális vagy? – szólt rám dühösen Lucas és átölelte Taylor-t.
- Igen, képzeld el, hogy normális vagyok. Te viszont egy cseppet sem vagy az. Minek hoztad őt ide, mi? – kiabáltam és egy cseppet sem érdekelt, hogy mindenki minket nézett.
- Azért, mert te ezzel a nyomorulttal jöttél ahelyett, hogy engem választottál volna – most már ő is felemelte a hangját és Taylor még szorosabban kapaszkodott belé. Szívesen adnék neki még egy pofont.
- Nem nyomorult, úgyhogy befoghatod – sírtam el magam és kitéptem magam Harry karjai közül. Megfordultam és döbbent, ijedt szempárokkal találtam szembe magam. Nem figyeltem senkire, csak elindultam oda, ahol bejöttünk, mert valószínűleg ott lehet kimenni is. Útközben összetalálkoztam George-val is, aki aggódó pillantásokkal ajándékozott meg.
- Sajnálom, hogy tönkretettem a partit – ha eddig nem sírtam eléggé, akkor most még jobban rákezdtem és rohantam innen el. Futás közben levettem a magas sarkúmat is, mert nem tudtam benne normálisan futni. Hiba volt megállnom, mert lépteket hallottam magam mögött. Ismét meg akartam indulni, de az illető nem hagyta. Maga felé fordított és szorosan átölelt.
- Ne haragudj. Annyira, de annyira sajnálom – a könnyeim csak úgy folytak az arcomon. Megalázva, megszégyenítve éreztem magam.

Vajon ki lehetett a vigasztaló személy? :)

2 megjegyzés:

  1. nagyon de nagyon szuper lett ez rész.És wow Taylor egy beképzelt kis kis...már nem is tudok rá mit mondani,de Ariana jol gondolta.Hogy a hóferke és a 7 törpe között ő lenne a bosui.Hát az jo volt.A fejléc meseszép és nekem nagyon tetszik.Alig várom a következő részt,szerintek aki vigasztlani fogja Arianát az Hazz lesz szerintem.Csak legyen ő.PLEASE!!!NAGYON VÀROM A KÖVITT!!!<3 :) :D

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Nemrég találtam rá a történetedre és nagyon tetszik! :D Ez a rész is fantasztikus lett. Sajnálom hogy Taylornak sikerült így elrontania a hangulatot, de talán így Harry és Ariana még közelebb kerül egymáshoz. Bízom benne, hogy Harry ment utána és hogy Ariana ezt nem fogja egykönnyen megbocsájtani Lucasnak.
    Nagyon várom a következőt!
    Netty

    VálaszTörlés