2013. augusztus 3., szombat

24. fejezet - Vallomások 1/2



- Azt akarod, hogy itt maradjak? – közelebb hajolt és már csak pár centi választott el minket. Lassan és halkan beszélt. Egyre gyorsabban vettem a levegőt és azt hittem, hogy rosszul leszek, úgy vert a szívem. Lehet, hogy hülyeséget csináltam?  Ha már idáig eljutottam, akkor ezt végig kell vinnem. Vagy nem?



„Minden embernek van valami titka, amiről sohasem beszél az életben. Régen elmúlt dolgok, szégyenek, kalandok, szívfájások és lelki pofonok...”



Egy hang sem jött ki a torkomon, így bólintottam egyet. Harry arcán hatalmas mosoly terült szét, aminek következtében elfordítottam a fejemet, hogy ne lássa, ahogyan elpirulok.
- Miért? – kérdezte humorosan. Értetlenkedve pillantottam vissza rá.
- Mit miért? – egyik kezét felemelte az arcomhoz és gyengéden beletúrt a hajamba. Mondanom sem kell, hogy a pulzusom az egekben járt.
- Miért akarod, hogy ne menjek el? – kérdése közben a másik kezét a derekamra helyezte úgy, mintha félne, hogy megállítom. De nem tettem.
- Azért, mert… mert… ajj Harry, ne csináld már ezt – makogtam idegesen és a padlót kezdtem nézni. Rekedtes hangján felnevetett.
- Mit? – kérdezte ártatlanul és a csípőmön nyugvó kezével finoman közelebb húzott magához. – Ezt?
Másik kezével még mindig a hajamat simogatta, olykor áttért az arcomra is.
- Igen – nyögtem ki. Elég nehezemre esett kimondani ezt a csupán négy betűs szót is. Amennyire csak tudott, közel jött hozzám. Ajkai szinte súrolták az enyémet.
- Még meggondolhatod magad baby – suttogta. Lehelete perzselte a bőrömet, a levegő pedig forrósodott köztünk. Pár pillanatot még várt, de nekem eszem ágában sem volt megfutamodni. Miután észrevette, hogy nem mozdulok, óvatosan megcsókolt. Azt hittem, hogy durvább lesz, de kellemeset csalódtam benne. Habozás nélkül visszacsókoltam és kezeimet felvezettem a tarkójához, míg az egyikkel beletúrtam a hajába. Kezeivel körbefonta a derekamat és szorosan húzott magához. Úgy éreztem, hogy ennél közelebb már nem lehetnénk egymáshoz. Vagyis, de. Ha megtennénk azt.
Nyelve bejutásért könyörgött, amit meg is adtam neki. Harry nagyon jól csókol és puha ajkai vonzzák az enyémet, mint valami mágnes. Pillanatokon belül el kellett válnunk levegő hiányában. Szemei ragyogtak és valószínűleg az enyémek is. Egyikőnk arcáról sem lehetett levakarni a vigyort. Biztos, hogy többet érzek iránta, mint amit bevallottam magamnak. Azt nem mondom, hogy szerelmes vagyok, mert nem hiszem, hogy ez még az lenne.

- Az első randink jól végződött – mosolygott sunyin Styles. Első randi? Erről én miért nem tudok?
- Tessék? – szökött fel az egekbe a szemöldököm.
- Jól hallottad. Szerintem neked is jó volt. Vagy tévedek? – vágott értetlen fejet, de közben majdnem kitört belőle a röhögés.
- Hmm. Tévedsz. Egyáltalán nem volt jó. Ha pedig még tudtam is volna, hogy neked ez randit jelent, akkor tuti, hogy nem jövök ide – válaszoltam hivatalosan és elsétáltam az erkélyig. Tudtam, és ő is tudta, hogy az érzéseim szöges ellentétét mondtam. Hallottam halk lépteit mögöttem, de nem törődtem vele. Kezeivel hátratűrte a hajamat és nyakamat kezdte apró, nedves puszikkal behinteni. Azt hittem, hogy ott helyben rosszul leszek, de valami miatt sikerült megállni a lábamon.
- Nem volt jó? Akkor árulj el nekem valamit. Most miért vagy libabőrös? – suttogta egy-egy csók között. Rávágtam volna, hogy azért, mert kiráz minden érintése, de nem tettem. Helyette csendben élveztem Harry tevékenységét. Mikor megunta – nagy bánatomra -, maga felé fordított és zöld szemeit az enyémbe fúrta.
- Miért tagadod le? – kis szomorúságot véltem felfedezni a hangjában. Úgy döntöttem, hogy itt az idő, hogy elmondjak neki mindent. Az eddigi életemet, apát és Patrick-ot. Nem szóltam semmit, csak elsétáltam az ágyhoz és egy mély sóhajtás alatt leültem. Harry követett és helyet foglalt mellettem, de értetlen pillantásokkal tekintett felém.
- Harry, én most elmondok neked valamit. Vagyis mindent és lehet, hogy elítélsz majd – nem tudtam folytatni, mert elképzeltem, hogy mi lenne, ha Harry többet nem állna szóba velem.
- Hé. Nem ítéllek el semmiért. Mindenkinek vannak olyan dolgok az életében, amikre nem büszke. Higgy nekem – bátorítóan megfogta a kezemet és egyik karjával a hátamhoz szorosan támaszkodott. Valamennyire jobban éreztem magam, ezért elkezdtem mesélni.

- Én hazudtam neked Harry. Amikor jöttetek hozzánk ebédre és te megkérdezted, hogy hol van az apám, akkor nem az igazat mondtam – félve pillantottam felé. Semmi érzelmet nem tudtam leolvasni az arcáról, ezért kénytelen voltam folytatni. – Az apám börtönben van. Három évvel ezelőtt kirúgták a munkahelyéről és teljesen összeomlott. Elkezdett inni és kis híján alkoholista lett. Én emiatt nem iszok. Tudom, hogy beteges indok, de ez van. Szóval minden nap reggel felkelt, gyorsan evett valamit és ment a kocsmába. Majd este, vagy inkább hajnalban jött haza részegen. Nagyon rossz volt végignézni, ahogy egyre lejjebb csúszik a lejtőn. Próbáltam rábeszélni, hogy tegye le az italt és keressen munkát, de ő csak lenéző pillantásokra méltatott. Én is és Cody is nehezen viseltük el. Aztán egy este hamarabb jött haza, olyan nyolc óra tájékán. Meg is lepődtünk rendesen, de nem szóltunk semmit. Anya felküldött minket a szobánkba, mert beszélni akart apával. Cody kulcsra zárta maga mögött az ajtót, nehogy apa bemenjen. Már szabályosan félt tőle. Én leültem a lépcsőre és onnan hallgattam őket. Anya óvatosan és szépen próbált vele szót érteni, de apa elkezdett ordítozni vele, hogy mit képzel magáról meg ilyenek. Megelégeltem az addigi életünket és úgy döntöttem, hogy lemegyek és kiállok anya mellett. Milyen család az, ahol a gyerekek rettegnek az apjuktól?

Halkan lesétáltam és a konyha felé vettem az irányt. Apa magából kikelve ordítozott, anya pedig összeroskadva ült a széken. Felemelte a fejét és meglátott. Arca ijedt volt. Apa észre sem vett és tovább kiabált.
- Fejezd már be Andrew, itt van a lányunk is – mondta elfojtott hangom anya. Erre felém kapta a fejét és közeledni kezdett. Féltem, sőt rettegtem tőle.
- Na és aztán? Hallja csak nyugodtan. Ebben a házban senki sincs, aki megért engem. Ti nem is vagytok a családom – csak úgy öntötte magából a felelőtlen szavakat.
- Már hogy ne állnánk melletted? Hiszen segíteni akarunk – anya is átvette az apám stílusát és ráordított. Neki sem kellett több, pofon vágta. Lesokkolódva álltam ott és nem tudtam, mi tévő legyek. Hirtelen fogtam magam és odalépdeltem hozzájuk.
- Hogy merted megütni anyát? – úgy látszik, hogy apa hangneme ráragadt mindkettőnkre. Könnyeim elkezdtek folyni.
- Fogd be a szádat, mert kapsz te is egyet – szólalt meg fenyegetően. Nem törődtem vele és tovább beszéltem, vagy inkább ordítottam.
- Milyen ember az ilyen, aki megüti a feleségét? – és bumm. Én is kaptam egyet, tényleg. Megütött. Megütötte a saját gyerekét és a feleségét. Miután felfogtam, hogy mit tett, felrohantam a szobámba és egyből hívtam a rendőrséget.

- Szerencsére hamar kiértek és azonnal bevitték. Hosszú idő kellett, míg felfogtam, hogy mi is történt. Ahhoz pedig még több, hogy tükörbe tudjak nézni, hiszen a lila folt, amit az ütés okozott, nem múlt el hamar. Idén anya már bement hozzá és állítja, hogy észhez tért. Én nem szeretnék vele találkozni. Nem tudnám megbocsájtani neki. Talán már soha nem lesz az, akit régen még apának szólítottam – mondandóm végére a könnyek csak úgy folytak a szememből és szükségem volt Harry ölelésére. Ezért felé fordultam, aki döbbenten nézett, mintha nem akarná elhinni ezt az egészet. Majd vonásai lágyultak és magához szorított. Nagyon sokáig sírtam. Lehet, hogy azért, mert idáig cipeltem ezt a súlyt és most végre kiadtam magamból. Most a lelkem megkönnyebbült és úgy érzem, valami teljesen új érzés uralkodik.

Fogalmam sincs, hogy meddig szorítottam Harry nyakát, de szépen lassan elnyomott az álom. Mintha felemelt volna és befektetett az ágyba, de lehet, hogy a fáradtság miatt képzelődtem. Már majdnem aludtam, amikor éreztem, hogy az ágyból kikel és elindul máshová. Ijedten pattantak ki a szemeim.
- Harry! Ne menj el, kérlek – szóltam erőtlenül és a karomat nyújtottam felé.
- Nyugi, csak hozni akarok neked valami kényelmesebbet –szólt halkan én pedig megnyugodtam. Rájöttem, hogy szükségem van rá, mint a levegőre. Már majdnem elszenderedtem, de hallottam, hogy becsukja az ajtót. Lassan felültem és a kezembe adott egy bő pólót és egy alsógatyát. Biztos voltam benne, hogy az ő tulajdona mindkettő. Szégyenlősségemen átlépve szabadítottam ki magamat a ruhából, ami alatt csak a krémszínű fehérneműm volt. Mikor Harry felé fordultam, nyelt egy nagyot és csillogó szemekkel nézett rám. Megmosolyogtam ezt a tettét és magamra kaptam felsőt, majd az alsót és visszafeküdtem az ágyba.
- Bocsi, de nem volt kedvem kimenni a fürdőszobába – suttogtam játékosan, de még mindig magam alatt voltam.
- S-semmi gond – nahát. Zavarba hoztam Harry Styles-t. Miért ilyen nyomorék helyzetemben értem el ezt? – Aludjunk.
Megfogta a takarót és ránk terítette. Nem foglalkoztam semmivel, csak hozzábújtam. Kicsit meglepődött cselekedetemen, de hamar átölelt és így aludtunk el. Karjai végtelen nyugalmat nyújtottak és úgy éreztem, hogy nekem csak ő kell. Így akartam maradni örökre. Vele.
 


Sziasztok!
Hú, hát nem is tudom, hogy hol kezdjem. Eszméletlenek vagytok, komolyan! Már tegnap este is feltehettem volna az új részt, ha nem mondom meg, hogy mikor fogom, mert nagyon hamar összegyűlt a 8 komi. Ezt köszönöm nektek!:)

Itt is az új rész, remélem, nem okoztam csalódást.;)
A cím alapján rájöhettetek, hogy ez egy nagyobb rész és kétfelé szedtem. Mit szólnátok hozzá, ha rövid időn belül feltenném a másikat is? Magyarul megint alkudozzunk. :D Legyen meg holnap délutánra 10 komment és itt is lesz a második része. Persze, az azért a 25. fejezet lesz. Remélem, nem bonyolítottam túl a dolgokat és jól elmagyaráztam.:DD Ezután egy kicsit pihen majd az alkudozás, de ugyanúgy jönni fognak a frissek.
Várom a véleményeket! :)
DestinyB xx

11 megjegyzés:

  1. Oh yeah :) Végre csók.Ez az.Örömtánc örömtánc.Nagyon,de nagyon szupi lett,és nagyon nagyon nagyon nagyon de nagyon SZUPER LETT!!Imádtam.KEDVENC RÉSZ!!<333 :3 :) És Harry milyen aranyos,és cuki,és édes,imádnivaló..na jó megint kezdem a sorolást :9-és ez a felsorolás is eltartana egy kis ideig.Szóval egy szó erre a részre,hogy nekem hogyan jött be:FANTASTICO LETT.Én mondom,főleg a csókos rész az <3 :3 lett.Kövitt!!<3

    VálaszTörlés
  2. Kedves Destiny!
    Eddig nem nagyon írtam kommenteket,de mivel alkudozol,így nincs más választásom,ha olvasni szeretném a az új részeket. :D Ez a rész egyszerűen fantasztikus lett,az összes közül eddig ez a kedvencem.Kíváncsi vagyok mi lesz a következőkben,s én nem tudom miért,de valami olyasmire számítok,hogy Harry is bevall valamit.Bevallom,eddig minden rész végén feltettem a kérdést: Mikor jönnek már össze ezek a szerencsétlenek?
    És akkor jössz ezzel a résszel és bumm!! Végre-végre!! Szebbé tetted a napomat! :D

    xoxo.Ana.G. <3 :)

    VálaszTörlés
  3. asdfghjkl az érzéseim. megérdemelsz minden biztató, dicsérő kommentet, amit kapsz. tényleg :) nagyon örülök neki, hogy végre megtörtént, aminek meg kellett történnie és fúj, most már hivatalosan is utálom Lucast :D én komolyan imádom a blogodat és nagyon izgatott vagyok az új rész miatt<3

    VálaszTörlés
  4. te jó ég!! ez olyan csodás lett!! és olyan cukik együtt!! azért sajnálom Ariana!! uhh...remélem hamar összejön a 10 komment!!

    VálaszTörlés
  5. hűűha...ez nagyon jó lett!! várom már a folytatást!! és már én vagyok az 5. szóval már a felénél vagyunk!! gyerünk!! :D :D

    VálaszTörlés
  6. hűűűű...ez nagyon jó lett!!! végre összejönnek!! várom a kövit!! :D

    VálaszTörlés
  7. Szia! Wow! Egyszerűen imádom a blogod! Eléggé blogfüggő vagyok, 28-at olvasok (igen, megszámoltam...) és a tiéd benne van a top5 ben :D Nagyon jól írsz, imádlak! Általában sehova sem írok kommentet, de mivel délutánra össze kell jönnie a 10-nek az új részhez, ezért kénytelen vagyok :3 Szóval csak így tovább, és gyakran hozd az új részeket!!!
    Puszi: Vivienn J

    VálaszTörlés
  8. Hűhaaa....Vivienn J-vel egyet értek!! én is imádom a blogod!! én is többet olvasok és ez benne van a fav.-okban.!! kövit gyorsan!!
    Pussz: Nomi

    VálaszTörlés
  9. Vííí...
    Ez oan cuki!♥
    Na de normálisan beszélve, nagyon jó rész sőt ez a kedvencem!
    Mikor ön a kövi??:D

    VálaszTörlés
  10. wáóóóóó.......ez szuper lett!! kövit gyorsan!! ;)

    VálaszTörlés