2013. augusztus 11., vasárnap

28. fejezet - Végzetes hiba



Miért ilyen szar az élet? Nagyon nagy tévedésben van, aki azt hiszi, hogy a hírességek élete pazar. A gyűlölet magam felé erősebb volt, mint bármelyik ellenségem felé.

„Egy hazugságra épített boldogság nem lehet soha igazi boldogság...”

Úgy éreztem, hogy beszélnem kell valakivel, de közben meg azt szerettem volna, ha senki sem tud erről a dologról. Szégyellem magam. Bármelyik fiúnak elmesélném, csak lebeszélnének róla és jönnének a szokásos dumával, hogy majd kitalálunk valamit. Nem. Ezt most nekem kell megoldanom, egyedül. A gondolataim Ariana körül cikáznak. Ő már az igazak álmát álmodja, mert ott már éjszaka van. Én pedig itt őrlődök azon, hogy jól cselekedtem-e. Mi van, ha éppen rólam álmodik és arról, hogy szeret? Mi lesz, ha visszajön? Vajon a szemébe tudok nézni és mondani azt, hogy hiányzott? Annyi minden nyomasztott, de össze kell kapnom magam estére. Ezért úgy döntöttem, hogy lemegyek a szálloda wellness részlegébe és ellazulok. Fogalmam sincs, hogy menni fog-e, de egy próbát megér. Fogtam egy törülközőt és átvettem a fürdőnadrágomat, majd bekulcsoltam az ajtót.
Szerencsére nem sokan voltak és egy rajongót sem láttam. Remek. Akkor már a nyugodtságom fele megvan. Beültem a jacuzziba, a fülesemet a fülembe dugtam és relaxáltam. Nem is tudom, mennyi ideje ülhettem itt, de tényleg kikapcsolt. Elfeledkeztem mindenről és mindenkiről. Hagytam, hogy elszárnyaljak a fantáziámnak megfelelő világba. Amikor kinyitottam a szemem, Louis önelégült vigyorával találtam szembe magam. Nem kicsit ijedtem meg és csodás szitkozódások hagyták el a számat, pedig nem szoktam káromkodni.
- Mi van, rossz a lelkiismereted? – na, igen. Rátapintott a lényegre.
- Figyu, Lou. Kérdezhetek valamit? – kivettem a fülemből a zenét szolgáltató kütyüt és felé fordultam.
- Persze – helyezte magát kényelembe velem szemben.
- Ha egy nemes ügy érdekében cselekszel, akkor bárhogyan teheted? – óvatosan tettem fel a kérdést és vártam.
- Az attól függ – vágott elgondolkodó arcot. – Főként a bizonyos ”nemes ügy” fontosságától és attól, hogy ezzel a cselekvéssel hány emberen gázolsz át.
Mondhatom, hogy nagyon meglepődtem, amiért ilyen bölcsen beszélt. Nem szokott ennyire komoly lenni, de most megmutatta, hogy létezik ez a Louis is.
- Érdekes. És elgondolkodtató – sóhajtottam tanácstalanul. Ezzel a pár szóval olyan sokat mondott, mégsem tudtam, hogy jól cselekszem-e.
- Miért? Mire vállalkoztál? – ennyire ismerne engem?
- Mindegy, lényegtelen – a telefonom kijelzőjén láttam, hogy már 7 óra is elmúlt, ezért elnézést kérve, visszaindultam a szobába. Szegény értetlenül nézett rám, de most sietnem kellett.

Amikor felmentem a szobába, Taylor még nem volt ott. Gyorsan letusoltam és felvettem egy térdig érő farmert és egy fekete pólót. Ha már muszáj ezt csinálnom, akkor ne meztelenül legyen már, abban nincs semmi jó. Nem mintha ebbe az egészben lenne bármi jó is. Az ágyon fekszek, és sajnos várom Taylor-t.
~~~
Nem kellett sokat az erkélyen kifelé bámulnom, mert már itt is volt. Ez most komoly? Egy kabát van rajta. Csodálom, hogy nem sül meg benne így július végén.
- Megjöttem – ledobta a táskáját és vigyorogva felém fordult. Én még mindig az erkélyajtó előtt álltam és a kabátos ügyön tűnődtem.
- Képzeld, észrevettem – válaszoltam gúnyosan, majd úgy döntöttem, rákérdezek. – Miért vagy kabátban a nyár közepén?
- Ha gondolod, levehetem – mondta egy csábos mosoly kíséretében. Szinte tudtam, hogy csak a fehérneműt viseli alatta és azt nekem kell levennem róla.
- Vedd le – próbáltam magabiztos lenni, de belülről remegtem a félelemtől. Győztes mosoly jelent meg az arcán és lassan lehúzta magáról a kabátot. Igazam lett, mert vörös melltartó és bugyi volt rajta. Őszintén, ez Ariana-nak jobban állna. Tessék, már megint rá gondolok. Itt az ideje kizárnom a fejemből erre az estére. De Taylor-nak tényleg jobb lenne egy másik szín, mondjuk a fekete.
- Min gondolkozol annyira Hazz? – közelebb jött és pár centire tőlem megállt.
- Azon, hogy erőszakos vagy gyengéd legyek veled – szólaltam meg mély hangomon. Tudtam, hogy ez nagyon is tetszik neki. A ma estén nincs más célom, mint az, hogy teljesen kielégítsem a vágyait és végre békén hagyjon engem és Ariana-t is.
- Hm. Gyengéden erőszakos – az alsó ajkát beharapta. Úgy döntöttem, hogy minél hamarabb kezdjük el és akkor hamarabb vége lesz ennek a rémálomnak. Kezemet a csípőjére tettem, a lehető legközelebb húztam magamhoz és megcsókoltam. Úgy tettem, mintha élvezném, de undorodtam Taylor-tól, hogy képes volt rávenni erre. Magamat viszont jobban utáltam, amiért belementem.
Kezeivel a hajamba túrt, majd elkezdte lecibálni rólam a pólómat, a nadrágomat. Végül az ágyon kötöttünk ki. A szájáról áttértem a nyakára, majd egyre lejjebb. Közben próbáltam nem elhányni magam. Taylor is kényeztetett, de olyankor nem az élvezetre koncentráltam, hanem belül magammal ordibáltam. Majd eljött a pillanat, amikor már úgy éreztem, megsemmisültem. Megtettük. Nagyokat sóhajtozva feküdtünk egymás mellett az ágyon. Milyen ember vagyok én? Gyűlöllek Harry Styles. Ezeket mondogattam magamban, míg Taylor meg nem szólalt.
- Ez eszméletlenül jó volt – örültem, hogy Taylor élvezte, mert akkor nem perel, és végre lezárhatjuk ezt az ügyet.
- Szerintem is – próbáltam lelkesedni. Valamennyire összejött, mert szorosan hozzám bújt. – Megegyeztünk, ugye?
- Persze. Jól teljesítettél, szóval aggodalomra semmi ok. Ja, és ne félj, senki nem tudja meg. Legalább is tőlem nem – mintha célzott volna valamire. Talán a lelkiismeret furdalásomra, ami hamarosan előjön. Érzem.
Felállt az ágyról és felöltözött, majd a cipőjét is a lábára húzta. Lefeküdtem vele. Megint. Uramisten…
- Nekem most mennem kell. Hamarosan indul a gépem. Chichago-ban folytatódik a Red-turné. Vigyázz magadra és a kis barátnődre is – leült az ágy szélére és még adott egy csókot. Feltette az i-re a pontot. Zseniális. Kilépett az ajtón, én pedig feltápászkodtam, magamra kaptam az alsómat és kulcsra zártam az ajtót. A fürdőszobába mentem. Szükségem volt egy kis felfrissülésre. Miután megmostam az arcomat, a tükörben lévő srácra tekintettem. Szánalmasan néztem magamra.
- Bárcsak meghalnál, te rohadt barom! Gyűlöllek! – ordítottam és ököllel beleütöttem az üvegbe. Hát persze, hogy széttört és még a kezem is vérezni kezdett. Néhány cifra szitkozódás hagyta el a számat. Pár másodperc múlva már dörömböltek az ajtómon. Biztos meghallották. Odasétáltam és kinyitottam. A kezemet próbáltam takarni és nem a lehulló vércseppeket nézni. Liam-mel találtam szembe magam, aki aggódva nézett.
- Minden rendben Hazz? Mi történt? – a vállam fölött nézegetett be a szobába.
- Tudod mi? Az, hogy rájöttem, hogy egy utolsó rohadék vagyok – válaszoltam dühösen.
- Te miről beszélsz? Jézusom! Mi van a kezeddel? – ezek szerint észrevette. Belökött a szobába és magyarázatot várt, de közben bement a fürdőbe. Basszus.
- Szent szar! Mit csináltál te idióta? Beleverted a tükörbe a kezed? Hát normális vagy te? – jött ki nagy lendülettel és egy elsősegély dobozzal a kezében. Láttam már dühösen, de ez most túltett mindenen.
- Én? Normális? Határozottan nem – néztem semleges tekintettel a padlót.
- Oké, nem tudom, hogy mi a fene van veled – ült le mellém tanácstalanul. Lekezelte a kezemet és bekötötte. Hirtelen felálltam és járkálni kezdtem a szobában. – Mi bajod van?
Már nem volt ideges, inkább kíváncsi és megértő tekintetét magamon éreztem.
- Végzetes hibát követtem el Liam. Undorodok magamtól, érted? Szégyen vagyok – ültem le a fotelbe és arcomat a kezeim közé temettem, mit sem törődve azzal, hogy mennyire fáj az előbbi akciómtól.
- Mit műveltél? – örültem, hogy ott maradt és nem jött ide vigasztalni. Mondjuk, azt érdemelném meg a legkevésbé.
- Taylor nem emel vádat Ariana ellen – nem a kérdésére válaszoltam, de innen kell kezdenem, ha érteni szeretné.
- Komolyan? Hogy-hogy meggondolta magát? – ránéztem és nem kis meglepettség ült az arcán. Sóhajtottam és tovább magyaráztam.
- Tett nekem egy ajánlatot – Liam idegesen várta a folytatást. – Ha eltöltök vele egy éjszakát, akkor nem tesz semmit és eltűnik innen.
- De…Na,ne. Belementél – inkább mondta, mint kérdezte. Ennyit arról, hogy nem tudja meg senki. – Hát, nem nagy probléma.
Egyszerűen megrántotta a vállát és ennyivel el is intézte. Bennem pedig felment a pumpa.
- Mi az, hogy nem nagy probléma? Igen is az – feleltem dühösen és már annyira szorítottam a kezemet, hogy csoda, hogy nem tört el.
- Nyugodj már meg Harry. Azért mondtam, mert amúgy sincs semmi közted és Ariana között. Nem is kedvelitek egymást – nevetett fel, de arca elkomorult, mikor nem szóltam semmit. – Te szereted?
- Miután a partin pofon vágta Taylor-t, utána mentem és elmentünk nagyapa házába. Közelebb kerültünk egymáshoz, mert megnyílt előlem és rájöttem, hogy eddig letagadta az érzéseit. Aztán csókolóztunk és minden olyan jó volt. De ezzel most elbasztam – hadartam el, de a végére lelassítottam és szomorú lettem.
- Azta. Igen, ezt jól gondolod. Kivéve, ha nem mondod el neki – felállt eddigi helyéről és a fotel egyik karjára ült le.
- Mit tegyek Liam? – segélykérően pillantottam fel rá. Barna szemeiben láttam, hogy töri a fejét és felsorakoztatja a lehetőségeket.
- Két variáció van – mondta összehúzott szemöldökkel.
- És pedig? – nem bírtam már tartani a fejemet, ezért felálltam és vártam.
- Az első: bevallasz neki mindent és kockáztatod a kapcsolatotokat. Valószínű, hogy kiakad és többet látni sem akar. A másik: nem mondod el és eljátszod, hogy nem történt semmi. Nem fog veled szakítani, de te belülről őrlődni fogsz, és nem tudsz őszintén a szemébe nézni – teljesen megbizonyosodtam arról, hogy Liam a legérettebb köztünk. Egyik lehetőség sem volt egy leányálom, de választanom kellett.
- Én most megyek vissza aludni. Szerencséd, hogy Tom már aludt és nem ő jött át. Nem tudom, hogy mit kaptál volna – dorgált le rendesen. Jó gyerekhez méltóan befogtam a számat és kikísértem barátomat.
- Kösz mindenért Liam. Tényleg – egy baráti ölelésben részesítettük egymást és megint kulcsra zártam az ajtót. Nagyon remélem, hogy ma már senki sem szándékozik bejönni.
Kimerülten ledőltem az ágyra és úgy éreztem, hogy mindjárt elalszok. Azonban két óra szenvedés után meguntam és a sötét plafont kezdtem bámulni, miközben ezerrel agyaltam. Ha elmondom neki, akkor mindennek vége. Még ki sem alakult teljesen, de már is vége lenne. Pedig az eleje is annyira szép. Nem lehet vége ennyivel. Ha eltűnik az életemből, akkor megint elveszítem az irányítást és az a bunkó paraszt leszek, aki akkor voltam, mielőtt megismertem…

Kellemes estét/éjszakát mindenkinek!
Mivel összegyűlt 12 komment, ezért itt is az új rész.Nem lett a legjobb, de azért remélem, hogy tetszett.:)
Köszönöm a biztató szavakat, nagyon örültem nekik, tényleg!
Lehet, hogy már holnap felteszem az új részt, amit elég hosszúra tervezek. Valamint, hajnalban lesz a TCA, ezért is gondoltam, hogy arról lesz szó a következő részben is, ha nem gond, és ha jól emlékszek, már említettem is. :D
Még valami. Amikor ma este feljöttem a bloggerre, hirtelen azt sem tudtam, hova kapjak. 41 rendszeres olvasója van a blognak, amit nagyon szépen köszönök! Bearanyoztátok a napomat rendesen!:)
U.i.: aki nem tudja magában tartani a véleményét és megosztaná velem, az írjon nyugodtan kommentet.:D
Utolsó dolog: most Harry cselekedete után, még mindig Lucas-t utáljátok jobban? :DD
DestinyB xx

6 megjegyzés:

  1. Első komizo jupii!! *-* :) :D nagyon de nagyon szuper rész lett és Hazza csak egyet kérdezek miérrrtttt??????-Hogy tehetted ezt??Taylor egy kis kis nem is tudok rá mit mindani hisz minden csunya szot tudnák mindani ami reggelig is eltartana.Hát nem tudom mivelhogy én Harryt imádom de most haragszom rá.De hát mind1.Nem tom.Csak annyit mondok hogy kövitt!!!

    VálaszTörlés
  2. De jó rész lett *.* kár, hogy mindig 2-t olvasok egyszerre XD
    Szerintem Lucas még mindig rosszabb, de Taylort utálom a legjobban... Akkora egy ribanc -_-

    VálaszTörlés
  3. Ezt a részt is imádtam, kíváncsi leszek, hogy majd el mondja e Harry Ariananak, vagy, hogy fogja megtudni. Lucast még mindig utálom, de Taylort fuuu haaa fuu annyira hogy azt kívánom bárcsak egy meteor ráesne. Egy nagyon de nagyon nagy szuka.

    VálaszTörlés
  4. Szia:)
    Én még mindig Harry-t imádom:$
    Azért,mert ő azért feküdt le Tay-el,mert Ari-t akarta megvédeni,de Lucas csak a saját boldogságával törődik.Ebből is látszik,hogy Lucas nem szereti Ari-t,hiszen,ha szeretné akkor az ő boldogságával törődne,és nem a sajátjával,Harry viszont csak Ari-val foglalkozott,ebből látszik,hogy ki szereti,és ki nem...
    Livi.xx

    VálaszTörlés
  5. Nagyon jó lett :) De amúgy nem tudom kit utálok jobban.Nem tudom valaki hogyan tehet ilyet a legjobb barátjával.Önző dolog...Harry viszont jó ügy érdekében tette,viszont akkor is fájdalmat fog neki okozni.Nem tudok dönteni...mivel Lucas ettől akarta megvédeni...:/

    VálaszTörlés
  6. Szia!

    Ez a rész is hihetetlenül jó lett, és nagyon várom már a kövit, mert kíváncsi vagyok, hogy Harry bevallja e Ari-nak az igazat.

    Csak így tovább! ;)

    xx

    VálaszTörlés